Visita Budapest Y Hungría

Contacto

 Ramona Gálszécsy (guía licenciada en turismo-traductora)

 E-mail:

 info@budapest-guia.hu  

 Tel: + 36 30 251 4555

Kedves látogatóink!

 

 Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, méltán említik úgy is mint Kelet Párizsát vagy a Duna Gyöngyszemét. Gazdagon díszített homlokzatú épületeivel, történelmi, kulturális emlékeivel, színes programjaival minden évszakban sok látnivalót kínál látogatóinknak!

 Idegenvezetőként (spanyol, angol, portugál nyelveken) hazánkba látogató külföldi csoportok vezetésében, kiutazó csoportok kísérésében, üzleti tolmácsolásban, fordítások elvégzésében sok-sok éves tapasztalattal rendelkezem.

Szakképzett, több nyelven dolgozó idegenvezető barátaimmal összeállítottunk egy csokor budapesti sétát, az Ön, családja, baráti társasága vagy külföldi vendégei számára.

Vendégeink turisztikai érdeklődése, igényei és rendelkezésére álló idő szerint rugalmasan alakíthatjuk ki a programokat.

 Budapesti tartózkodásának idejére szívesen állunk rendelkezésére személyre szabott programok összeállításában, lebonyolításában.

 Szeretnénk, hogy az itt eltöltött idő élményekben, látnivalókban gazdag és tartalmas legyen!

 

 

 

 

 

 

Kapcsolat / Üzenet

Név *:
E-mail cím *:
Üzenet *:

Es obligatrorio rellenar los campos indicados con (*).

BUDAI VÁR ÉS MÁTYÁS-TEMPLOM

 

  A budai Vár és a teljes várnegyed Budapest leghíresebb és egyik leglátogatottabb turisztikai nevezetessége. A királyi palota az ország egyik szimbóluma; a XIII. századtól csaták, háborúk színhelye. A Várnegyedben három templom – köztük a Szentháromság téren álló Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék, Budapest egyik legszebb és leghíresebb katolikus temploma –, öt múzeum, több történelmi jelentőségű épület, emlékmű és színház is van. A Halászbástyáról és a Nemzeti Galéria előtti térről fenséges a panoráma, a Duna egyik legszebb szakasza látható innen.

 

 LÁNCHÍD

 

A főváros első, műemlék hídja, háttérben a budai Várral csodálatos látvány, ami sok turistát csalogatott már Budapestre. Gróf Széchenyi István felkérésére William Tierney Clark tervező és Adam Clark kivitelező építették meg 1839–1849 között. A világháborús pusztításokat ez a dunai híd sem élte túl, 1949-ben, készítésének 100. évfordulóján építették újjá. A budai oldalon található alagút tetejére gyalog is fel lehet jutni, ahonnan kiváló látkép nyílik a Dunára.

 

 ORSZÁGHÁZ 

A Duna partján áll az ország legnagyobb épülete, az Országgyűlés állandó helyszíne, a neogótikus stílusban épült Parlament. Az épületegyüttest 1884–1904 között építették Steindl Imre tervei szerint. A 691 helyiségből álló építmény hossza 268 m, kupolájának  magassága 96 m. 2000 óta az Országházban láthatóak a magyar koronázási jelvények: Szent István koronája, a jogar, az országalma és a reneszánsz kori kard.

 

 HŐSÖK TERE

A hatalmas terület három fő eleme az 1896-ban épült Műcsarnok, az 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű, melynek 36 m magas középső oszlopán Gabriel arkangyal a Szent Koronát és az apostoli kettős keresztet tartja. Az emlékmű eklektikus stílusban épült, félköríves alakban. A bal és a jobb oszlopcsarnokban a magyar történelem hét–hét neves személyiségének bronzszobra áll.

 

SZENT ISTVÁN BAZILIKA

A Szent István Bazilika Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne. Itt őrzik ereklyeként a bazilika névadójának, a magyar államalapító király, I. (Szent) István épségben maradt mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot. Budapest legnagyobb templomának kupolája a város minden pontjáról látható. A klasszicista stílusú bazilika 1851-től 1905-ig épült és itt helyezték örök nyugalomra azegyik leghíresebb magyart, Puskás Ferenc labdarugót 2006-ban. A bazilikában rendszeresen tartanak orgonakoncerteket.

 

ANDRÁSSY ÚT

Az Andrássy út Budapest 2310 m hosszúságú, egységes architektúrájú sugárútja, amely a Belvárost köti össze a Városligettel. Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal és a végében fekvő Hősök terével együtt 2002-ben a világörökség része lett. Budapest eklektikus épületeinek színe-java itt látható, számos gyönyörű, belső teret, szobrot, szökőkutat rejtő bérházzal és az Ybl Miklós tervei alapján épült Operaházzal.

 

 DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA

 A világ második és Európa – az amszterdamival együtt – legnagyobb zsidó temploma. 1854–59 között épült romantikus stílusban, Feszl Frigyes közreműködésével, Ludwig Förster tervei szerint. A háromezer ülőhelyes zsinagógát erőteljes keleties hatás, sokszínű nyerstéglahasználat és a belső térben látható öntöttvas szerkezet jellemzi. A II. világháború idején itt volt a budapesti gettó határa.

MARGIT-SZIGET

A Duna zöld hajója, források, fürdők , dúsfüvű rétek birodalma.  A Margit híd és az Árpád híd között elnyúló karcsú, 2,8 km hosszú sziget a főváros legszebb parkja. A szigeten középkori szakrális építészeti emlékek modern „skywalk” úttal, szoborsétányok, az UNESCO által védettnek nyilvánított víztorony és a híres zenélőkút mellett strand, futópálya, szálloda, éttermek, szórakozóhelyek is találhatók.

 

 BUDAPEST GYÓGYFÜRDŐI

 

A város hivatalosan 1934-ben nyerte el a fürdőváros címet, de már az ókori rómaiak is élvezték a természetes hőforrások kincseit. Naponta 70 millió liter gyógyvíz buzog fel az eddig feltárt 118 természetes forrásból, 21–78 Celsius-fokon. Budapest 15 gyógyfürdője közül 10 egész évben nyitva tart. Budapest számos ivókútjából pedig meg is kóstolhatjuk a gyógyhatású vizeket.

 

GELLÉRTHEGY ÉS A CITADELLA

A Gellérthegy a főváros népszerű kirándulóhelye. Itt található a Citadella – egy egykori erődítmény, amelyet az 1848–49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg- uralkodóház. Innen látható a világörökséget képező budapesti panoráma a legteljesebb pompájában. A hegy nevezetességei még: Szent Gellért püspök szobra, a Szent Gellért Sziklatemplom és a Szabadságszobor.

HALÁSZBÁSTYA

 I., Halászbástya, 03.15.–10.15. 9–23-ig belépőt kell váltani. 

10.16.–03.14. szabadon látogatható. 
A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata 140 méter hosszúságú, csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte.

 

 MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

VI., Andrássy út 22.  

Az ország egyetlen Operaháza, egy reneszánsz kort idéző remekmű kívül belül. Homlokzatán a világ operaszerzőinek panteonja, belsejében pedig korának legmodernebb színpadával. 
Az Operaház 1884. szeptember 27-én nyílt meg a Bánk bán nyitányával. Az épület neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek neves magyar művészek, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan munkái.

 

 GRESHAM PALOTA

V., Roosevelt tér 5–6. 

A magyar szecessziós építészet kiemelkedő épülete. Quittner Zsigmond és a Vágó fi vérek tervei alapján épült 1907-ben, a londoni The Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként. Földszintjén egykor a híres Gresham Kávéház működött. A Gresham Palotában jelenleg a Four Seasons Gresham Palace Hotel luxusszálloda működik.

 

GÜL BABA TÜRBÉJE

 II. Mecset utca 14., bejárat: Türbe tér 1.  
03.01.–10.31.: H– V: 10–18, 11.01.–02.28.: H–V: 10–16 
A Rózsadomb keleti lejtőjén Gül Baba türbéje – 16. században épült török sírkápolna – arra az időre emlékeztet, amikor Magyarország jelentős része török uralom alatt állt. A legutóbbi helyreállítás során a mára zarándokhellyé lett türbe mellett létrehoztak egy igazi török kávézót is.

 

 LISZT FERENC ZENEAKADÉMIA

 

VI., Liszt Ferenc tér 8. (342-0179) 
Tökéletes zenei élmény a város közepén, ahonnan mindig kihallatszik a muzsika, hiszen iskola, és koncertterem egyben. A Zeneakadémia szecessziós jellegű épületét Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján 1904–1907-ig építették. Az épületben találhatók Róth Miksa díszüveg- és üvegmozaikmunkái, Körösfői-Kriesch Aladár freskói, valamint a pécsi Zsolnay-kerámiagyár eozinmázas csempéi és díszei.

 

 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

V., Széchenyi tér 9. (411-6100, www.mta.hu) 

Kis ország nagy gondolkodókkal, és alkotókkal, hazánk tudósainak színpada. 1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére, a tervpályázatot 1861-ben írták ki. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével, a felavatásra 1865-ben került sor. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai.

 

 ORSZÁGOS POSTATAKARÉKPÉNZTÁR

 

V., Hold utca 4. 
Budapest egyik legszebb szecessziós épületét legjobban a Bazilika kilátóteraszáról szemlélhetjük meg. Innen láthatóak a díszítőelemek, a méhek, és méhkasok, mint a takarékosság szimbólumai. A Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületét 1901-ben adták át, Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján épült. Ma a Magyar Államkincstár működik benne. Lechner Ödön legdekoratívabb épülete.

 

 

PÁRIZSI NAGYÁRUHÁZ

 

VI., Andrássy út 39. 
Korábbi hétköznapi nevén a Divatcsarnok. Az áruház kávéházi freskóit ugyanaz a Lotz Károly festette, aki a Parlament festményeit is készítette. Az 1910-ben nyílt Párizsi Nagyáruház volt az első jelentősebb áruházépület, Budapesten. Az Andrássy út felé néző homlokzata szecessziós stílusú, a Paulay Ede utca felé néző rész neoreneszánsz jegyeket visel. Hatalmas átriumos belső terében ma könyvesbolt foglal helyet.

 

 

BALETTINTÉZET

 

VI., Andrássy út 25. 
Az Operaházzal szemben álló Dreschler-palota Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint épült, 1883–1886 között. Az egykori Dreschler Kávéház termei évtizedekig adtak ott otthont a Balettintézetnek és az Artistaképzőnek. Jelenleg zárva.

 

 FÖLDTANI INTÉZET

 

XIV., Stefánia út 14.  Cs, Szo–V: 10–16 
Azt mondják, hogy anno az Intézet szeizmográfja kisebb földrengést érzékelt, amikor a szomszédos Népstadionban gólt ünnepelt a szurkoló tömeg. Az épület magasba szökellő tornyát messziről látható földgömb ékesíti. A Magyar Állami Földtani Intézet Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. A magyar szecesszió kiemelkedő alkotása, amely Lechner Ödön tervei alapján 1898–99-ben épült.

 

 

VÁROSLIGET

 


Nem csak Budapest, hanem a világ egyik első, nyilvános közparkja. A pesti oldal legváltozatosabb turisztikai kínálatával rendelkező park, a város legnagyobb gyógyfürdőjétől, a bolhapiacon át a folyamatosan megújuló Állatkertig kínálja a szabadidős programok sokaságát. A hamarosan megújuló Városligeti tó, és Műjégpálya plusz vonzerő lesz a közeljövőben. A Városliget a mai arculatát a Millenniumi ünnepségsorozat idején nyerte 

 

 

 

BUDAPEST VILÁGÖRÖKSÉGEI

 

Dunai panoráma és várnegyed

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987. december 11-én vette fel a világörökségek listájára a Budapest Duna-parti látképét és a budai Várnegyedet, mely a város egyik legszebb, legromantikusabb része. A budai várnegyed egy ősi városrész és egyúttal az ország legjelentősebb műemlék együttese. Igaz, az alapítása óta eltelt mintegy nyolcszáz év , szépsége ma is töretlen, jöhetett földrengés, tűzvész, ostrom, világháború, gyönyörű középkori emlékei mai napig csodálatosak.

A Budapest épületein jól megfigyelhetők a magyar főváros történelmének különbözõ időszakai.

A Világörökség részét képezi a Szabadság és a Margit híd által közrefogott budai és pesti Duna-part, valamint a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a Gellérthegy a Szabadság-szoborral és a Citadellával, a budai hegyen álló Vár épületei; a királyi palotával, a Víziváros barokk templomai és törökkori fürdői.

A pesti Duna-parton a Parlament, a Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota tartozik a világörökséghez.

A budai vár név sokkal többet takar, mint magát a várat vagy a királyi palotát. Ide tartozik még a történelmi negyed számtalan gyönyörű kilátóhellyel. Az idelátogató úgy érzi, viszszatért a múltba, egy teljesen más, nyugodt világba, ahol a barokk házak kapualja római köveket s szépen faragott lovagkori ülőfülkéket rejt.

A Várnegyed szerves, ám mégis elkülönült része az egykori királyi vár és a kiszolgálására kialakított épületek. A királyi palotába költöztek a kulturális intézmények , mint a régészeti feltárásokért is felelős Budapesti Történeti Múzeum (E szárny, az épület déli vége), a Magyar Nemzeti Galéria (D-C-B-A szárny, az épület középső és az északi fele), valamint az alapító Széchényi Ferencről elnevezett Nemzeti Könyvtár, a hátsó, Krisztinaváros felé néző, a Vár lejtőjén is túlnyúló F szárnyban. Az egykori miniszterelnöki rezidencia, a Sándor Palota ma az államelnök hivatala és otthona.

A leglátogatottabb a Szentháromság tér, amelyen Budapest egyik jellegzetes épülete, a több mint hétszáz éves Mátyástemplom áll. Maga a templom majdnem olyan idős, mint a palota és sok koronázási ceremónia színhelye volt. Számos király és uralkodó hagyta kézjegyét a templomon, egészen addig míg 1541-ben a törökök el nem foglalták Buda várát és a templomot mecsetté alakították át. Belsejében, díszes szarkofágban nyugszik III. Béla király és felesége, valamint sok látogatót vonz gazdag egyházművészeti gyűjteménye is. A templom végleges formáját a századfordulón nyerte el mikor számos kisebb épületet csatoltak az épülethez és a templomot felújították neogótikus stílusban. Kiváló akusztikája miatt gyakran rendeznek itt koncerteket is. A Mátyástemplom gótikus tornya a mögötte álló Halászbástyával a leggyakrabban fényképezett műemlékeink egyike.

Itt található a barokk stílusú régi budai Városháza (ma Collegium Budapest), a neogótikus volt Pénzügyminisztérium, Szt. István szobra, a Halászbástya, mely 1981-ben tervezett, neoromán stílusban épült a középkori várfal helyén, csodálatos panorámát nyújtva a látogatónak. Mellette, szerencsésen ötvözve a régit az újjal, több mint negyedszázada épült fel az első nemzetközi luxusszálloda, a Hilton. A szálloda udvarán középkori kolostor kerengője, belsejében egy templom megmaradt romja áll, s ez utóbbi nyári színházi előadásoknak ad otthont.

A hegy gyomrában található a Budavári labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg. A mélyben barlanglabirintus rejtőzködik, amelynek nagyságát bizonyítja, hogy a II. világháború alatt mintegy 20 ezer német katona fért el benne. Veszélyes a Budavári labirintus annak, aki a legendáiról híres, föld alatti várost nem ismeri, de vezetővel mindenki megtekintheti. Kelták és rómaiak is lakták a vidéket. A királyi székhelyet az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető és megerősíthető budai Várhegyre.

A Vár és kiemelkedően szép épületei szoros egységben állnak a Várhegy alatti, Dunaparti házsorokkal, az 1566-ban Szokoli Musztafa török pasa által épített, s a közeli derviskolostor miatt egykor kultikus helynek számító Rudas fürdővel, valamint a Gellérthegy szikláival, s a Dunán átívelő hidakkal.

Közülük a legrégebbi az 1849-ben épült Lánchíd, a leglégiesebb az Erzsébet híd, amely korának egyik első kábelhídja volt, és a legfiatalabb a Lágymányosi híd, amely a város belső forgalmát igyekszik elterelni.

A Duna másik partján a látvány meghatározója a százéves Országház, Steindl Imre neogótikus épülete. Mögötte Budapest legnagyobb egyházi építménye, a Szent István-bazilika tornya látható. Nem messze, a Lánchíd pesti hídfőjénél emelkedik a Magyar Tudományos Akadémia méltóságteljes háza, mellette a szeceszsziós Gresham Palota, amelyben Budapest egyik legelegánsabb szállodája, az ötcsillagos Four Seasons Gresham Palace kapott helyet. A csodás panorámát a Duna-parti szállodasor és a Vigadó patinás épületei teljesítik ki.

Andrássy út és Hősök tere

A Hősök tere és környéke, valamint az Andrássy út a Milleniumi Földalatti vasúttal 2002-ben vált a világörökség részévé, így csatlakozva a Várnegyed és a Duna-part látképéhez a UNESCO Világörökség Bizottsága listáján.
Az Andrássy út

Az Andrássy Gyula volt miniszterelnökről elnevezett sugárút közel 2 és fél kilométer hosszú, és három könnyen megkülönböztethető részre tagozódik. Belvárosi, 1 kimométeres részén magas bérházak állnak, a Bajcsy-Zsilinszky úttól az Oktogonig. Középső részén, vagyis az Oktogontól a Kodály Köröndig irányonként egy-egy kettős fasor húzódik, melyek közt régen fakockákkal borított lovaglósétányt építettek (ez ma bicikliút és gyalogos út is egyben). A Kodály Körönd után a házak kintebb vannak, az út kiszélesedik, és egy gazdag kisváros nyugalmát idéző luxusvillák, kertek tűnnek elő, egészen a Hősök teréig.

Budapest legszebb útjának nyomvonaláról 1872-ben határoztak. Egy évtizeddel később szinte az összes telket beépítették, itt található ma Budapest eklektikus építészetének színe-java. Sok bérház rejt szökőkutakat, szobrokat és lélegzetelállító belső tereket.

Az Andrássy út belvárosi szakaszán egyértelműen a leglátványosabb épület a Magyar Állami Operaház, de vannak, akik a vele pont szemben épített Balettintézetre esküsznek. Itt épült meg a régi Zeneakadémia, a régi Műcsarnok és a Magyar Képzőművészeti Főiskola épülete is.

Az Oktogon és a Kodály Körönd közt egy kék színű, de komor épület várja a múzeumlátogatókat, az ÁVH és a nyilasok egykori épületéből kialakított „Terror Háza", melynek állandó kiállítása a nyilas és a kommunista diktatúrát idézi.

Itt áll a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, az anyag legnagyobb részét összegyűjtő és a nemzetnek adományozó Hopp Ferenc hajdani házában, s ugyancsak impozáns villákban kaptak helyet a követségek.

A Kodály Körönd és a Hősök tere közt található a nemrégiben felújított ötcsillagos Andrássy Hotel, melyet az 1896-os athéni olimpia magyar úszóbajnoka, Hajós Alfréd tervezett. Ugyancsak az Andrássy utat díszíti a Magyar Képzőművészeti Főiskola neoreneszánsz épülete, és a Kodály Köröndön lehet meglátogatni a XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzőjének, Kodály Zoltánnak a lakásából kialakított emlékmúzeumot is.

A Milleniumi Földalatti Vasút - a kontinentális Európa első földalatti vasútja - az Andrássy út alatt épült, eredeti pályáját azóta meghosszabbították.

A Hősök tere
Hősök tere, amely az Andrássy utat zárja le, Budapest legnagyobb tere. Közepén áll a Milleniumi Emlékmű, a tetején Gábriel arkangyallal, aki a kettős keresztet és a Szent Korona mását tartja kezeiben. Az emlékmű talapzatán a honfoglaláskori hét vezér díszesen kialakított lovasszobrai állnak. Két részre osztott félkörívű panteonban állnak Magyarország legnagyobb királyainak, történelmi alakjainak és hadvezéreinek szobrai. A tér közepét az Ismeretlen Katona síremléke foglalja el, amelyet a Magyarországra látogató állam- és kormányfők magyarországi látogatásaikkor megkoszorúznak.

A teret bal oldalról a világ második leggazdagabb spanyol gyűjteményével rendelkező Szépművészeti Múzeum, a másik oldalon az időszaki kiállításoknak helyet adó Műcsarnok határolja. A Hősök tere mögött a festői Városligeti tó hívogat nyáron csónakázásra, télen korcsolyázásra.

A Városliget szórakoztató és kulturális intézményei (az állatkert, a Vidám Park, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi Gyógyfürdő, a kis szigetre épített Vajdahunyad vára, a Mezőgazdasági és Közlekedési Múzeum, valamint a Petőfi Csarnok) a főváros legkedveltebb turistacélpontjai közé tartoznak.

forrás: budapest.com